Bújócska, séta, kacagás

tölti ki az életemet. De mindenek előtte száraz adathalom rólam:
kor: 14 hónap
tömeg: 12.3 kg
súly: tömeg * nehézségi gyorsulás cca: 123 N
magasság: 0,81 m
fogak száma: 8
ujjacskák száma: anyáék szerint 20, mint minden rendes ufó gyereknek

Szóval séta, nos ezt inkább olyan terepgyakorlatnak nevezném, mert még a nagyok ( apa, anya, nagyszülő, bárki) nélkül nem megy. Ugye a bútorok mentén való helyváltoztatás még nem séta és eléggé kötött, de szerencsére a mászással pillanatok alatt elérek bármit a lakásban. Igazából kinn leszek bajban, de nap mint nap gyakorlok. Mivel anyáék kicsit kezdenek belefásulni a kézen vezetésembe, így különféle attrakciókat adok elő nekik. Az egyik ilyen, hogy egy kézzel kapaszkodom beléjük, a másikkal pedig théót vezetem. Igazán csak azt nem értem, miért nem fogtam neki hamarabb. 

Persze a család rémiszgetése is jó móka, amikor is mindent elengedve pár lépést teszek és után persze gyorsan le is huppanok. A másik nagy kedvencem, amikor az egykezes vezetéskor hirtelen irányt változtatok. Na ezt már nehezen tudják követni... aztán ott van még a másik trükköm, hogy nem engedem magam vezetni, Nagy vagyok már Én Vezetek!! Az én lábacskáim és oda visznek ahova Én akarom, ha valamit terelgetni akarnak akkor vegyenek egy birkanyájat vagy mit.

A másik szuper elfoglaltság az a bújócska. Hát azt minden nap sokszor eljátszom. A képlet egyszerű én elbújok a függöny mögé, és várok mikor fedezik fel a hiányomat és kezdenek szólongatni: "Samu, hol vagy kisfiam?" Mondjuk látszik, hogy nincsenek feltöltődve rendesen, mert arra nem veszik a fáradságot, hogy körbe is nézzenek. De mindegy, mert amikor csak kedvem tartja előbújok nagy sikkantásokkal kísérve, hogy érezzék a törődést ők is. Ezzel csak az a bibi, hogy a függöny csak este kerül olyan helyzetbe, hogy felhasználhatom saját búj-búj tervemhez. De azért figyelem hogyan lehet előhúzni abba a helyzetbe amikor már használhatóvá válik.

Tyű amit még nem említettem, hogy voltunk pancsolni a nagy vízben. Kaptam nagyon jó úszó nacit is, így nem kell a pelenka alá. Persze apáék paráztak, hogy mi lesz ha kifigyel valami, de ha ez az előírás akkor nincs mit tenni.

Mindenesetre jó móka volt, remélem megyünk máskor is, papi minden esetre valami ilyesmit mondott.

tsá.

Fingpuszi, séta és őrület a kaja körül

ez lengi át a mindennapjaimat. Igaz nem feltett szándékom, hogy a szüleimet taccsra tegyem, de ez van. Bár mindenféle trükkel próbálják rám kényszeríteni akaratukat, de még derekasan állom a sarat.

hová kerültem?

De mi is ez a fingpuszi? Hát az egy nagyszerű móka! Ahogy vissza tudok emlékezni, már aprólék koromban -aprólék kor=amikor még csak a hátamon/hasamon tudtam feküdni képtelen voltam a helyváltoztatásra- apa azzal zaklatott, hogy a száját a pocimra nyomta és közben kifújta a levegőt, ezzel fingó hangot adva rezegtette a hasamat. Ezt akkor nem nagyon kultiváltam, de apához anya is csatlakozott. Meg is tetszett mostanra, s mivel egyre ügyesebb vagyok így délutánként törlesztek apának. Nagyon vicces! Mostanában anyát és Tapsonyi nagyit is le le támadom napközben ezzel a mutatvánnyal. Sőt olyan helyre is tudok már fingós puszit nyomni (apa kopasz feje) ahova anya szerint nem lehet. Egyetlen hátránya van, ruhával fedett területen nem működik, bár már dolgozom a technológia megtalálásán.

finom banán turmix, mééég!

Persze ez csak egyetlen a sok-sok új képességemből. Amitől mindenki el van ájulva, hogy trappolok mint a kispacik. Persze egyenlőre csak felnőtt segítséggel, de nagy élmény, hogy már nem vagyok a bútorok által behatárolva. Igaz nap végére még el-el fáradok, de egyre ügyesebben navigálok. Már megy az egykezes mutatvány is, amikor csak egy kézzel tartom magam és a másik szabad! Na ez rengeteg új lehetőséget rejt ám magában. Csak győzzem kiaknázni. El sem tudom képzelni milyen nagyszerű lesz, ha már nem kellenek anyáék a helyváltoztatás ezen módjához. De addig is marad a mászás.

Itt a bubi, hol a bubi?

Vonat induul

Voltam beteg is, ami nagyon rossz volt, mert vacogtam, és semmihez nem volt erőm. Mami is ilyen vacakul volt már korábban, de én 2 nap alatt huss túl voltam rajta. Ez idő alatt itt volt Mari nagyi is és anya azt mondja megint jön hosszabb időre.

Nemááá. lakásban sapka?!

Na őt tudom most (még) az orránál fogva vezetni. Kíváncsi leszek milyen huncutsággal tudom meglepni. Esténként anyáék buborékokat készítenek nekem. Ezek is vicces dolgok ám, viszont nem valami szuper minőségűek, mert hamar kipukkadnak, nem úgy mint a lufiim. Ha elfejtik buborék műsort akkor mutogatva adom tudtukra súlyos mulasztásukat.

tsá