A minap meglátogatott minket a Andris dokibácsi. Jól végigtapogatott, de nem úgy ahogy mamiék szoktak, hanem másként. Megint lépegetnem kellett, hogy úúútálom azt! De szerencsére nem kínzott sokáig. Hümmögött meg minden, aztán elrabolta papiékat. Én úgy tettem, mintha aludnék, de persze füleltem. Igaz ennek nem volt sok értelme, mert olyanokat mondott amit én nem értek. Mint pl: D meg K vitaminok, meg gyarapodás. Na mindegy. Amit viszont megértettem, hogy szerinte vékonyka vagyok, többet kellene ennem. Pedig ha tudná mennyi ideig szopizok... igaz ennek egy része csak alibizés, mert olyan jó hunyni egy kicsit mamin. Ilyenkor majdnem olyan mint amikor még a része voltam. Az biztos, hogy mami kicsit kikészült attól amit a dokibácsi mondott, mert éreztem rajta a feszkót, meg azóta nem hagy annyit alukálni.
A legújabb viszont az, hogy minden evés előtt meg után egy furcsa kicsit instabil izére fektetnek. Hát ha ettől ők boldogok legyen, de akkor én meg velük alszom éjjel és punktum. Persze azért nem mindig sikerül ez a hadművelet, mert orvul amikor mélyen alszom visszatesznek a helyecskémre. De reggelre bosszúból jól átpisiltem minden védelmi berendezésen. Igaz kicsit hűvös volt, de megérte. Na csak így szórakázzanak velem!
jaj majd elfelejtettem, az az izé itt a hasamon "kölöcsó" vagy mi egyszer csak eltűnt. helyette kicsi likacska maradt, amit mindig valami porral tüntetnek el előlem. De nem baj, legalább nem nyomja a pelenka ;)
tsá
Nagyon szép kisfiú. :)
VálaszTörlés